A brit tea Kínában

A kígyó a farkába harap

Ji Mengyu karcsú kezében tartva a bögrét belesüpped puha fotelébe, megcsendül a teáskanál és csevegni kezd. A pazarul díszített Viktória-korabeli teaszalon minden ízében brit, mintha csak a Downtown Abbey díszlete lenne.  Csakhogy a szalon Pekingben van.

A 25 éves HR menedzser egy a sok hozzá hasonló fiatal kínai közül, akik az évezredes kínai teakultúrát és hagyományt az importált brit blendekre és az ahhoz kötődő életstlíusra cseréli. Jinek a tea a gazdagság és a minőség szinonimája és a tea révén ő is kerek e TV show-kal és divatbemutatókkal teli világban érezheti magát.

 - Azt hiszem, hogy a brit emberek szokásai, kultúrája és hagyományai jellegzetesek és klasszikusak… Rögtön sorolni kezdi a TV-sorozatokat, amelyek nagy hatással voltak rá, Downtown Abbey, Trónok harca, Sherlock Holmes….

Három évszázadon keresztül Ázsia és Afrika oltották a britek szomját évi sokmillió kilogramm teát küldve az anyaországba. Most úgy tűnik a másik irányban is megmozdult valami. Kínában és különösen Hong Kongban feltámadt a  hagyományos brit tea blendek iránti étvágy – ezek egy részét ráadásul kínai teából készítik.

A nagymúltú brit márkák (Twinings, Taylors of Harrogate és Hudson & Middleton) termékeinek egyre több helyet kell biztosítani a kínai áruházak polcain. A nagyobb kínai városok utcáin brit afternoon teaházak nőnek ki a földből, ezek importált blendeket és cukrászati termékeket kínálnak a brit stílusú termeikben és a számuk egyre nő.

„Ezek a teaházak azoknak a vágyát testesíti meg, akik magasabb életszínvonalat szeretnének maguknak – mondja Li Qunlou, a pekingi Sanlitunban lévő AnnVita English Tea House  menedzsere.

Mindezek eredményeképpen a brit blendek eladása meredeken nő. 2016 első öt hónapjában a brit tea hong kongi exportja a két évvel ezelőtti értékhez képest megháromszorozódott. A kínai eladási érték is az eddigiekben megszokott duplája. A kínai export a brit tea értékesítés mindössze 7 %-át teszi ki, de az eddig elmondottak alapján ez nyilvánvalóan nőni fog.  A világ teatermelésének csaknem a felét Kína adja, így nem igazán gondolhatjuk, hogy Európából lehetőség nyílik az ellenkező irányba nyitni csatornákat.  Az egyik úttörő az észak angliai kisvárosban működő Taylors of Harrogate, ami az elmúlt években minden évben megduplázta Kínába irányuló exportját. A Taylors of Harrogate a többi európai elosztó, kereskedő céghez hasonlóan működik. Minden nap ezernyi minta érkezik a világ minden tájáról, amit a cég teamesterei tesztelnek, kevernek és ezzel állítják össze a fő termékeiket. Kínában az english breakfast és az earl grey megy a legjobban.

• "Mi elsősorban azzal foglalkoztunk sokat, hogy megértsük a kínai fogyasztók szokásait és viselkedését és úgy találtuk, hogy jelentősnek mondható a nagyobb bevétellel rendelkező kínai fogyasztói réteg, amelynek tagjai igénylik és keresik, a hozzánk hasonló brandeket."

A vevő tehát a növekvő tehetős kínai középréteg, a megfelelő kulturális közvetítő közeget pedig a TV sorozatok, a királyi családról szóló hírek és újdonságok és a klasszikus brit regények jelentik, mint pl Jane Austen világa. Azelőtt a Mc Donalds és Hollywood képében az amerikai álom volt a felemelkedő kínai rétegek vágya, ma ezt jelentős részben átvette a brit életstílus és brandek és ezek megtestesítője a brit tea. Paradox módon az országot újra és újra átjáró élelmiszerbiztonsági botrányok is a külföldi márkák felé fordítják a kínai fogyasztók figyelmét.

A brit tea cégek elsősorban Afrikában és Indiában termelt teákat használnak fel blendjeik készítéséhez. Ezek a régiók ma is a brit teaízlés kiszolgálói és fő termelői anélkül, hogy sikerült volna saját, önálló ízlést kialakítaniuk. 

A sajátos motívumokkal kidekorált nyugati életforma, mint életcél és ideál a Távol-Keleten nem ma született, sok kiadását láthattuk már. Annyiban van szó új jelenségről, hogy a világ legnépesebb országában szárnyát próbálgató koraaszülött középosztály keres és talál magának új ideálokat. A minap jelentette be a Starbucks is, hogy félezer új boltot nyit Kínában és a menün kétfajta teát is fog kínálni, az egyik, ha jól emlékszem a grapefruit ízű zöld tea volt. A világfalu egyre könnyebben átlátható és átjárható ide-oda csapdosnak a kultúra hullámai. Hozzá kell tennem  azt is, hogy a tömegek és a TV sorozatok kultúrája mindenhol hasonlóan fárasztó, de zajlanak ezzel ellentétes folyamatok is. Okakura Kakuzō (岡倉 覚三) éppen erről írta híres teáskönyvét, igaz ő még erősen nacionalista színekkel festett.  Elég, ha megnézzük, hogyan növekszik nálunk is a minőségi tea iránti érdeklődés, de arról is írtunk már, milyen divat trendek érvényesülnek a mai kínai teában. Tömegek - és ez európai mércével valóban tömegeket jelent - kapcsolódnak be a kínai és japán hagyományos (tea)művészetek gyakorlásába. 

A brit tea kínai térhódításáról sok cikk jelent meg mostanában, ami talán épp egy brit teareklám része. Mi ezt a cikket olvastuk Leonora Beck tollából. Emitt a Harrogate’s Tea weblapja. Lentebb néhány kép egy hamisítatlan brit-kínai, kínai-brit teaházról.

A cikkhez önkényesen válogattuk ki Chen Jiagang képeit 2010-es Sample Room c. sorozatából.